Táborok 2026. 3. fejezet

Két legkisebb csoportunknak hirdettük idei bejárós táborunkat, melyet állandó próbahelyszínünkön, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány épületében tarthattunk meg. Akár a "tititá" jeligét is adhattuk volna az öt napos intenzív időszaknak, mert a már tanult alapmotívumokra, s azon belül a különböző hármas formulák kitisztítására és elmélyítésére került talán a legnagyobb hangsúly. 

Azt valljuk, hogy az alapmotívumok helyes elsajátítása, és azok apró különbségeinek tudatosítása alapvető fontosságú ahhoz, hogy további anyagrészeket vegyünk fel. Külön gyakorlatokat szenteltünk a különböző lábfőrészek használatára, arra, hogy milyen súlykezeléssel használatosak. Mert nem mindegy, például, hogy féltalpra lépünk, ugrunk, vagy csupán talajt érintünk vele.

A kicsiknek még nagyon nehéz megtapasztlniuk és kezelnük saját testi adottságaikat és az ebből adódó lendültvételt és súlykezelést. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a tánc nem csupán a lábak elmozdulásáról szól, hanem egy holisztikus rendszer megfelelő kezeléséről, melyhez trenírozni kell az idegrendszert, és a test erejét, vagyis az izmokat egyaránt.

A felsőtest és a karok összehangolt mozgása, és a megfelelő tartás még nagy kihívást jelent kisiskolás korban, de szépen, eredményesen fejleszthető mindenki számára.

Mivel ebben a táborban is némileg eltérő előképzettséggel érkeztek a résztvevők, úgy döntöttünk, hogy a moldvai és a felcsíki táncoknál mardva tökéletesítjük a fent leírt módszertani és technikai ismereteket és tapasztalatokat. A felcsíki verbuk pontjait, illetve a lányok kifordulásait is együtt tanultuk, nem váltunk külön nemek szerint, mert egymás feladatainak és szerepeinek megtapasztalása is nagyban fejleszti a tudást és a személyiséget.

Sokat játszottunk, készítettünk szép nemeztárgyakat, jókat ettünk és megint egy kicsit közelebb kerültünk egymáshoz. Ősszel folytatjuk!